"Szia, én a szomszédod vagyok és a wi-fi jelszót szeretném megkérdezni, ha nem bánod. Te csak azt mondtad "szeretlek". Nos igen, elég jól nézel ki és én is szeretlek, de mi a wi-fi jelszó?" (c)
– Dean, meg tudod mondani a wi-fi jelszavát? – kérdezi Castiel felnyitva Sam laptopját. A bunker könyvtárában ülnek egymás mellett.
– Szeretlek – feleli Dean fel sem pillantva saját gépéről.
– Én is szeretlek, Dean – mosolyog elpirulva az angyal. – Továbbra is szükségem lenne a wi-fi jelszóra – mondja, miután látja, a másik férfi nem kíván többet hozzátenni a témához.
Dean értetlenül fordul felé.
– Ez volt a jelszó.
– Oh! – sóhajt csalódottan Castiel. A vadászra sem mer nézni szégyenében.
Dean végig figyeli, ahogy az angyal egy frusztrált sóhaj kíséretében másodjára is elgépeli a bizonyos szót. Remegő kezeit sajátjai közé fogja, s mikor az angyal rápillant, csókot nyom ajkaira.
Köszönöm ezt a kis gyógyírt a mai nap sz@rságai után, legalább mosolyt csalt a számra. <3
VálaszTörlésÉn is a gondolataimat próbáltam terelni a prompt olvasgatással. Örülök, ha sikerült kicsit megmosolyogtassalak♥
TörlésAwww, ez valami cukormérgezésesen édes volt *o* Imádtam
VálaszTörlésKöszönöm, hogy olvastad. Örülök, ha tetszett ♥
TörlésKomolyan úgy érzem magam, mint egy ötéves kisgyerek, akinek most adtál valami nagyon finom édeset, de telhetetlen, azért kanállal a kezében dobol az asztalon, miközben azt skandálja: kérek még, kérek még! :)
VálaszTörlésEredetileg hosszabbnak gondoltam, de csak eddig tartott az ihlet. A túl sok cukor egyébként sem egészséges. :P
TörlésKöszönöm, hogy olvastad ♥